Artroszkópia Után Fájdalom
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös kiállítása 1989-ben Magyarországon több százezerre nőtt azoknak az NDK állampolgároknak a száma, akik az osztrák-magyar fizikai határzár megszűnését követően a zöldhatáron át próbáltak nyugatra jutni. Augusztusban a hazatérni már nem akaró keletnémetek magas száma miatt menekültügyi katasztrófahelyzet alakult ki Budapesten. A menekültek elhelyezésében és ellátásában az 1989. február 4-én alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Kozma Imre atya és Csilla von Boeselager vezetésével – központi szerepet játszott. A zugligeti templom kertjében megnyitott táborban az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakciója vette kezdetét, melynek során három hónapon át összesen 48. 600 emberről gondoskodtak a segítő szervezetek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Nemzeti Múzeum augusztus 22-én nyíló közös kiállítása bemutatja azt a folyamatot, amely az NDK-s menekültek befogadásához, a zugligeti (és másik három) menekülttábor létrejöttéhez, majd a szeptemberi határnyitáshoz, a vasfüggöny lebontásához vezetett.
Ilyen a "Játszva megelőzni" Máltai játszótér és játszóház program 13 helyen (Budapesten 7 db, és Debrecen, Esztergom, Miskolc, Pápa, Szeged, Tatabánya városban 1-1 db), a "Hangyaboly" gyermekfoglalkoztatási program Budapesten 28 helyszínen és 19 vidéki településen, az Országos Elsősegélynyújtó Konferencia sorozat, a hajléktalan és roma családok társadalmi integrációja körében pedig a Befogadó falu program és "Jelenlét" programok Pécsett, Táskán, Monoron és Veszprémben.
A krízis aznap Röszkén tetőzött – a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai megkezdték ott is helyzet felmérését. Hétfő este Csikós Gabriella és Eőry Ajándok mentek ki önkéntes orvosként a mozgó rendelővel. Csikós Gabriella két kisgyermeke és rezidensi munkája mellett 2008 óta önkéntesként segíti a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanok között végzett tevékenységét, a menekültek érkezése óta pedig hetente két estét tölt a rászorulók ellátásával. Elmondta, hogy főleg légúti panaszaik vannak, láz- és fájdalomcsillapításra van a leginkább szükség, gyógyszereket, torokfertőtlenítőt osztanak a betegeknek. A gyomorpanaszok, a hasmenéses megbetegedések ritkábbak, de előfordulnak. Gyakori még a légúti allergia, a menekültek számára itt nagyon magas a pollenkoncentráció. A doktornő úgy látja, nagy szükség lenne fogorvosokra, a gyerekek fogai nagyon rosszak, sokaknak kell fogfájás miatt fájdalomcsillapítót adni. Jó lenne egy mozgó fogorvosi rendelő… Megrendítő látvány az orvosok számára, amikor olyan gyermekeket látnak, akik megsérültek hazájukban.
Új kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban Az idén 30 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálatot bemutató kiállítás nyílt augusztus 22-én, a Magyar Nemzeti Múzeum rotundájában "Befogadás napja '89 – 30 éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat" címmel. Az állandó kiállítások belépőjegyeivel szeptember végéig megtekinthető tárlat azt a folyamatot mutatja be, amely az NDK-s menekültek befogadásához, a zugligeti és másik három menekülttábor létrejöttéhez, majd a szeptemberi határnyitáshoz, a vasfüggöny lebontásához vezetett. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke idézte fel, hogy 1989 nyarán a keletnémet emberek szabadságért folytatott harcát vállalta fel egy maroknyi közösség Magyarországon a Zugligeten megnyitott, menekülteket segítő sátorral. Mint mondta, ennek a történelmi mozzanatnak állít emléket a tárlat. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos Klaus D. Streicher, Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője beszédében kiemelte: a zugligeti templom kertjében 1989. augusztus 14-én – az azóta Befogadás napjaként emlegetett napon – megnyitott táborban három hónapon át összesen 48 600 emberről gondoskodtak a segítő szervezetek.
Ezzel a döntéssel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját vette kezdetét, melynek során 48. 600 menekültről gondoskodtak. 1989 végén a romániai forradalom után az egész Európából érkező nemzetközi segélyszállítmányokat a Máltai Szeretetszolgálat vitte át a határon. A délszláv háborúban menekültek ezreinek nyújtott segítséget a Kozma Imre atya által vezetett Szeretetszolgálat. Az alapítása óta eltelt három évtizedben Kozma Imre atya irányítása alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik meghatározó karitatív szervezetévé vált, amely több mint 230 intézményében napi 13 ezer rászoruló emberről gondoskodik. Kozma Imre atya 1997-ben, 57 évesen belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe. A Rend magyarországi vezetőjeként a keresztény orvoslás hagyományainak újraélesztését tűzte célul, és évek alatt új élettel töltötte meg a szervezet visszakapott kórházait Budapesten, Vácott és Pécsett. Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel. 1996-ban a Reader's Digest magazin szavazásán az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) – a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete - 1989. február 4-én alakult, és február 10-én vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba. 1998. január 1. óta kiemelkedően közhasznú szervezet. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása után nyomban történelmi események forgatagába került. A kelet-német menekültek befogadása (1989. augusztus), a romániai forradalom (1989. december), a jugoszláviai háború (1991. ) során végrehajtott nagyszabású segítő- és mentő akcióival kormányszervek és társadalmi szervezetek partnerévé vált. A társadalmi szolidaritás konkrét megnyilvánulásait érzékelő közvélemény bizalommal fordult a Szeretetszolgálat felé, s a kormányzati szervek Magyarországon olyan szociális feszültségek kezelését bízták rá, melyeket a társadalom - igazgatási, szociális és egészségügyi - szervezetei nem, vagy csak részben tudtak megoldani. Következésképpen került sor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat cselekvési programjának és intézményi hálózatának kifejlesztésére.
Többek között azok a nyári pillanatok is feltűnnek a fotókon, amikor az NDK és NSZK állampolgárai Magyarországon találkoztak egymással, de a keletnémet állambiztonságról, valamint titkosszolgálat (Stasi) működéséről, a határok őrzéséről, a határsértők büntetéseiről is tájékozódhatnak. Betekinthetnek a zugligeti menekülttábor mindennapjaiba, az önkéntesek munkájába, a szigorúan titkos diplomáciai tárgyalásokba, a páneurópai piknik kulisszái mögé, és megismerhetik azokat a döntéseket, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását. Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság Szöveg: Tukács Orsolya, MTI
A kiállítást kerekasztal beszélgetés zárja szeptember 29-én 15 órakor. A Nemzeti Múzeum Széchenyi termében rendezett beszélgetés során Gál Vilmos, történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Közös időnk – 1989 projektjének vezetője kérdezi Győri-Dani Lajost, a Szeretetszolgálat ügyvezető alelnökét és Adányi Lászlót, a vészhelyzet kezelési és nemzetközi fejlesztések munkacsoport vezetőjét arról, milyen szerepe volt a rendszerváltoztatási folyamatokban a Szeretetszolgálatnak, illetve, mi minden történt azóta, mi a Szeretetszolgálat mai feladata. A rendezvényre a Nemzeti Múzeum kedvezményes, 500 forintos jegyet kínál, a részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztráció: Időpont: 2019. szeptember 29. 15:00-17:30 Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Széchény terem
Milyen választ adhatnak a szeretetszolgálatok a menekültkérdésre? "Nekünk álláspontunk nincs, küldetésünk van. A küldetés pedig a rászoruló emberen segíteni. " A magyarországi szeretetszolgálatok vezetői beszélgettek a migrációs hullámban betöltött szerepükről, a teljesített és a rájuk váró feladatokról, valamint a menekültkérdés súlyos dilemmáiról. Tovább… Ez a nyár is véget ért Az utolsó nyári hetekben a Máltai Fiatalok önkéntesei menekülteknek segítettek a Keletinél, részt vettek az Ifjúsági Szakma Országos Találkozóján, valamint az Underdog zenekar próbáján is jártak. Ezenkívül az augusztus főként a tervezés és szervezés jegyében telt. "Mindenem megvolt, de a biztonság hiányzott" Otthoni életről és halálról, életveszélyes utazásról, bizonytalan megérkezésről beszélgettünk szíriai, pakisztáni, afganisztáni és eritreai fiatalokkal. A Budapesten tartózkodó menekültekkel foglalkozó sorozatunk folytatódik. "Az életveszély elől menekülünk" Sofőrök, mérnökök, családapák, akik az egyre súlyosabb problémák miatt hagyták el országukat.
2007-ben a főváros díszpolgára lett, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjat kapott. Miséire és a hittanóráira járó tanítványai szerint 57 éve tartó papi szolgálata alatt emberek ezreinek életét változtatta meg az, hogy életük egy szakaszában Kozma Imre atyával találkoztak.