Artroszkópia Után Fájdalom
A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Ezt az igazolást tehát a biztosítási jogviszony megszűnésére való tekintettel ki kell állítani, hiszen e munkavállalók biztosítási jogviszonya a fentiek szerint megszűnt. A biztosítási kötelezettség megszűnése a saját jogú nyugdíjas munkavállalók esetében azt is maga után vonja, hogy a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni a munkaviszonyukra való tekintettel. Ez a kedvező szabály vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra és a szakképzési hozzájárulásra is. Itt merül fel egy újabb kérdés, ami a keresetkorlátot érinti, s a vonatkozó előírást a tny-ben találjuk meg: "83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj.
5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem. 83/C.
Ha valaki év közben lesz nyugdíjas, akkor az öregségi nyugdíjára jogosultság időpontjától számított 3 napon belül jár még neki a fizetett betegszabadság. Az egészségügyi ellátást ettől még saját jogú nyugdíjasként kapnia kell. Azt is érdemes tisztázni, hogy mivel az ilyen nyugdíjas foglalkoztatásnál nincs nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége, az elért Mt. alapú jogviszony esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíjfizetést. Viszont a megbízási szerződések esetében, ha nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, akkor viszont a keretösszeg elérése után fel kell függeszteni a nyugdíjat. A szakportál emellett egyéb felmerülő kérdésekre is választ ad, melyeket a linkre kattintva olvashat el.
Amikor saját jogú nyugdíjas munkavállalóról beszélünk, akkor tehát a fentiek szerint számításba vehető nyugdíjas munkavállalókat értjük. A rendelkezésekből következik az is, hogy a munkavállalóknak a biztosítási jogviszonya a jogszabály erejénél fogva megszűnt, aminek az a következménye, hogy a hatályba lépést követő 8 napon belül ki is kellett jelentenünk őket a 19T1041-es nyomtaványon. Hangsúlyozni kell a fentiek alapján, hogy kifejezetten a saját jogú nyugdíjas munkavállalókról beszélünk, így egy saját jogú nyugdíjas megbízott esetében továbbra is vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget! Kiemelendő talán az is, hogy nem a munkaviszonya szűnik meg a kijelentéssel a munkavállalónak, hanem a biztosítási jogviszonya. A tbj rendelkezése az egyéni nyilvántartással kapcsolatosan az, hogy a foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.
Ha valaki ennek megfelel és erről a szakhatóság kiállította a határozatot is, akkor a munkáltatónak a T1041-es nyomtatványon ki kell őt jelentenie a munkából. Mintha normál kilépés lenne, le kell zárni a tb-kiskönyvet, mivel innentől a társadalombiztosítási levonás már nem történik meg, az egészségügyi ellátásra a nyugdíj miatt lesz jogosult a dolgozó. Viszont a kijelentés után nem szükséges újra beléptetni a dolgozót, mert a munkaviszonya nem szűnik meg. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a 08-as nyomtatványon kell jelezni. Erre azért van szükség, mert az szja-levonás miatt az adóhatóságnak tudnia kell a munkaviszonyról. Ha a nyugdíjas újonnan áll munkába, akkor a Munka törvénykönyve szerint kell beléptetni, szerződést kell vele kötni, tájékoztatni a munkakörével járó kötelezvényekkel, munkaidő-nyilvántartását pedig vezetni kell. A szabadság pedig szintén Mt. szerint jár neki. Fontos kérdés még az is, hogy ha a tb-levonás megszűnik, jogosult-e az idős dolgozó a táppénzre: ez esetben fontos tisztázni, hogy szinte semmilyen ilyen ellátásra nem jogosult.
Ebből kiderül, hogy a a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak e minőségében nincsen biztosítási jogviszonya. Ezzel kapcsolatosan olvashatjuk a legtöbb félreértést a közösségi médiában, hiszen jelenleg az sem egyértelmű sokaknak, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, így ezt feltétlenül tisztáznunk kell. A választ a 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban tny) adja meg: "…6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, b)-c) d)" Ajogszabály ehhez a 18. § (1) bekezdésében meghatározza meghatározza az öregségi nyugdíj korhatárait, majd a (2a)-ben kimondja, hogy " Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. " A szövegrészből levezethető, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjasnak minősül az a nő, aki a nők kedvezményes nyugellátásában részesül.
Jelentős változások a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban: 2019. január 1-től a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok nem biztosítottak – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk. A biztosítottak köréből történő kiléptetés a nyugdíjas munkavállaló fennálló munkaviszonyát nem érinti, így a munkaszerződését módosítani, megszüntetni ezen okból nem kell. Nem a munkaviszonya szűnt meg a nyugdíjas munkavállalónak, csak a biztosítotti státusza, így kilépő papírok sem állíthatók ki a biztosítási jogviszony 2018. december 31-étől történő megszűnése miatt – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Gyakori kérdés, hogy akkor egy ellenőrzésen milyen dokumentumokkal igazolható a nyugdíjasok jelenléte. Természetesen a fennálló jogviszony továbbra is a munkaszerződéssel igazolható. A dolgozó jelenlétét a jelenléti ívvel, vagy más jelenlét igazolására szolgáló nyilvántartással kell alátámasztani. Munkabérének kifizetését a kifizetési jegyzék, bevallását a "1908"-as havi bevallás igazolja.